Szélsőséges csapadékterhelésre érzékeny vízgyűjtők meghatározásának módszertani fejlesztése

Dobai, A., & Dobos, E. (2022). Szélsőséges csapadékterhelésre érzékeny vízgyűjtők meghatározásának módszertani fejlesztése. Modern Geográfia, 17(4), 83–92. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.06

A villámárvizek jelenségének évenkénti rendszerességgel való visszatérése komoly terhet ró mind a település vezetői, mind az árvízi védekezésben résztvevők számára. A hegy- és dombvidéki térségekben kifejlődő viharok csapadékeseményei nemcsak a helyi, hanem a vízfolyás menti településekre is kihatnak. A jelenség

Az urbanizáció és az elemi oktatás fejlődése Pécsett Klebelsberg korában. A pécsi Gyárvárosi Iskola létrejötte és kiépülése

Muity, Gy., Nagy, Á., & Pirisi, G. (2022). Az urbanizáció és az elemi oktatás fejlődése Pécsett Klebelsberg korában. A pécsi Gyárvárosi Iskola létrejötte és kiépülése. Modern Geográfia, 17(4), 67–81. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.05

Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy egy iskola, a pécsi Gyárvárosi Általános Iskola (eredetileg: elemi népiskola) keletkezéstörténetén keresztül világítson rá néhány, tágabb értelemben is releváns összefüggésre a 20. század első felének pécsi urbanizációjából. Részben a városfejlődés sajátosságaira az iparosodó megyeszékhely

A big data szerepe a városi mobilitás kutatásában és fejlesztésében

Váczi, S., Fabula, Sz., & Nagy, G. (2022). A big data szerepe a városi mobilitás kutatásában és fejlesztésében. Modern Geográfia, 17(4), 35–65. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.04

A big data alkalmazása dinamikusan növekszik a városi mobilitás kutatásában, de viszonylag kevés olyan tanulmány létezik, amelyben a szerzők szisztematikusan áttekintik az eddigi eredményeket ezen a területen. Célunk ezért az, hogy feltárjuk, milyen általános jellemzői vannak a big data használatának

A települési identitás tényezőinek településföldrajzi megközelítése magyarországi példákkal

Gera, A., & Szabó, P. (2022). A települési identitás tényezőinek településföldrajzi megközelítése magyarországi példákkal. Modern Geográfia, 17(4), 21–33. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.03

Tanulmányunkban a települési identitás településföldrajzi dimenzióban értelmezhető elemeinek elméleti és gyakorlati oldalát vizsgáljuk. Kérdésként merült fel, hogy ebből a közelítésből mennyire tárható fel, konkretizálható a települési identitás. Először a település fogalmát és az alapjait jelentő tényezőket vesszük számba, majd ezeket

„Generációk munkájára támaszkodva kutatunk” Beszélgetés Hajdú Zoltánnal 70. születésnapja alkalmából

Rácz, Sz., & Reményi, P. (2022). „Generációk munkájára támaszkodva kutatunk” Beszélgetés Hajdú Zoltánnal 70. születésnapja alkalmából [Interjú]. Modern Geográfia, 17(4), 9–20. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.02

Hajdú Zoltán 1952. május 4-én született Végardón. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon, a Rákóczi Gimnáziumban végezte, a katonai szolgálat után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott földrajz–történelem szakon. 1976–1977-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen volt tanársegéd. 1977-ben védte meg egyetemi doktori értekezését

„Hallatni kell mindenütt a hangunkat!” Beszélgetés Mészáros Rezsővel

Szalai, Á. (2022). „Hallatni kell mindenütt a hangunkat!” Beszélgetés Mészáros Rezsővel [Interjú]. Modern Geográfia, 17(4), 1–8. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.01

Mészáros Rezső 1942. március 4-én született Makón. 1965-ben a József Attila Tudományegyetemen szerezte meg földrajz–biológia szakos középiskolai tanári oklevelét. Ezt követően Csanádpalotán tanított, majd 1974-ben került a szegedi társadalomföldrajzos iskola kötelékébe. 1980-ban védte meg a kandidátusi, 1989-ben pedig az akadémiai

A hátrányos helyzet területi és fogalmi elemeinek megjelenése a középiskolások kognitív térismeretében

Váncsa, M. (2022). A hátrányos helyzet területi és fogalmi elemeinek megjelenése a középiskolások kognitív térismeretében. Modern Geográfia, 17(3), 71–88. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.03.06

Jelen vizsgálat célja annak felmérése, hogy a középiskolai oktatás a 21. században mekkora hangsúlyt fektet a leszakadó térségek gazdasági, társadalmi és területi jellegzetességeinek megismertetésére. A vizsgálat kérdőív segítségével egy megyeszékhely és egy kisváros 160 középiskolásának általános konceptuális és topográfiai ismereteit

A művelés alól kivont területek és a talajfedés kapcsolatának vizsgálata közigazgatási adatok és távérzékelt információk alapján

Kassai, P., Szabó, G., & Tóth, G. (2022). A művelés alól kivont területek és a talajfedés kapcsolatának vizsgálata közigazgatási adatok és távérzékelt információk alapján. Modern Geográfia, 17(3), 61–69. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.03.05

A városi területek terjeszkedése, az ipari és infrastrukturális fejlesztések következménye, hogy az érintett területeken jelentős mennyiségű talajfelszín semmisül meg a talajok leburkolásával. Magyarországon jelenleg nincs olyan egységes adatbázis, amely bemutatná, milyen tendenciák tapasztalhatók a kivonásokhoz köthető talajfedések miatti talajdegradációt illetően.

Topográfiai ismeretek helye és szerepe a hon- és népismeret oktatásában

Juhász, E., & Teperics, K. (2022). Topográfiai ismeretek helye és szerepe a hon- és népismeret oktatásában. Modern Geográfia, 17(3), 45–59. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.03.04

A földrajz- és a néprajztudomány közös múltra tekint vissza. Kapcsolatuk és együttműködésük az oktatásban mindig jelen volt, és tetten érhető ma is. Jelen tanulmányunk célja, hogy a hon- és népismeret tantárgy oldaláról közelítsük meg a földrajz tantárgyat, kiemelt hangsúlyt helyezve

Az Arany Háromszög felemelkedése és hanyatlása

Vörös, Z., Bujdos, D., & Major, D. (2022). Az Arany Háromszög felemelkedése és hanyatlása. Modern Geográfia, 17(3), 29–43. http://doi.org/10.15170/MG.2022.17.03.03

A tanulmány az Arany Háromszög ópiumtermelő térség felemelkedését és jelentőségének halványulását mutatja be, fókuszálva a helyi gazdasági és társadalmi adottságokra, valamint a nemzetközi folyamatokra és szereplőkre, amelyek, és akik hatással voltak a háromszöget alkotó országok, Mianmar (korábban Burma), Laosz és

Munkaerő-gazdálkodási körkép a dél-dunántúli régióban a pandémia idején

Kőműves, Zs., Szabó, Sz., Szabó-Szentgróti, G., & Hollósy-Vadász, G. (2022). Munkaerő-gazdálkodási körkép a dél-dunántúli régióban a pandémia idején. Modern Geográfia, 17(3), 13–27. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.03.02

Empirikus kutatásunkban a dél-dunántúli régióban működő szervezetek vettek részt (n=241). A tanulmány célja a pandémia idején a régióban alkalmazott munkaerő-megtartási eszközök és módszerek vizsgálata. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a régióban működő cégek a szervezeti méretük függvényében milyen eltérő

A Bükk-hegységtől a nemzetközi karsztkutatásig. Beszélgetés Keveiné Bárány Ilonával

Enyedi, F., Alpek, B. L., & Tésits, R. (2022). A Bükk-hegységtől a nemzetközi karsztkutatásig. Beszélgetés Keveiné Bárány Ilonával [Interjú]. Modern Geográfia, 17(3), 1–12. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.03.01

Jelen interjú célja, hogy bemutassa a professzor asszony életének azokat a mozzanatait, amelyek meghatározóak voltak a földrajz iránt kialakuló elköteleződésében, továbbá ismertesse iskoláinak, tanárainak a szakmai életútjára gyakorolt hatását. A félig strukturált interjú számos kérdéscsoportot érintett, többek között a kutatási

Az indiai hiányzó láncszem: a Mogul Birodalom hadügyi fejlődése a 16–17. században és a hadügyi forradalom

Kiss, M. (2022). Az indiai hiányzó láncszem: a Mogul Birodalom hadügyi fejlődése a 16–17. században és a hadügyi forradalom. Modern Geográfia, 17(2), 157–168. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.10

A hadügyi forradalom elméletét Michael Roberts indította útjára a 17. századi svéd hadsereg állapotára vonatkozó írásában. A tűzfegyverek megjelenése alapjaiban változtatta meg a hadviselést, noha az íj és a hidegfegyver sokáig domináns maradt a hadszíntéren. A Kínából kiinduló tűzfegyverek ugyanis

Magyar építészek Dél-Ázsiában és közvetítőszerepük a magyar építészetben

Baldavári, E. (2022). Magyar építészek Dél-Ázsiában és közvetítőszerepük a magyar építészetben. Modern Geográfia, 17(2), 141–156. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.09

A keleti művészet jelentős szerepet töltött be a 19–20. század fordulójának építészetében. Amíg a szecessziós mozgalomra Nyugat-Európában a japán és perzsa művészet gyakorolt hatást, addig Magyarország igyekezett megtalálni a magyar építészet forrását. Jelen írás Kertész Károly Róbert építész ázsiai utazását

Stein Aurél szövegeken alapuló földrajzi–régészeti felfedezései Dél-Ázsiában

Jeney, R. (2022). Stein Aurél szövegeken alapuló földrajzi–régészeti felfedezései Dél-Ázsiában. Modern Geográfia, 17(2), 117–139. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.08

Stein Aurél nevét a legtöbben a Selyemút mentén tett régészeti felfedezései miatt ismerik, az indiaiak körében pedig elsősorban szanszkrittudósként híres. Az azonban, hogy Stein kutatói karrierje során Dél-Ázsia területén is tett jelentős régészeti felfedezéseket, kevéssé él a köztudatban, és a