nemzetközi szakmai folyóirat
Donka, A., & Gila, Cs. (2013). Kísérlet az Élővíz-csatorna víziturisztikai értékelésére. Modern Geográfia, 8(4), 9–32.
Magyarország változatos adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az aktív turizmus célterülete legyen, azonban ennek a turisztikai terméknek a súlya jelenleg még elmarad a lehetőségektől. A helyi lakosság rekreációs célú érdeklődése megteremti azt a keresletet, ami érdemessé teszi a turisztikai infrastruktúra fejlesztését
Csapó, J. (2013). A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén. Modern Geográfia, 8(4), 1–8.
Az elmúlt években számos kezdeményezés, civil, szakmai és politikai fórum foglalkozott a Duna (nem csak) turisztikai hasznosításával és annak komplex problematikájával kapcsolatban (EU Bizottság, 2010; Dövényi & Hajdú, 2002; VÁTI 2010). Szakmai szempontból is szerencsés, hogy a különböző hazai és
Sztrunga, E. (2013). Az Európai Unió légtérátalakítási folyamatának térbeli aspektusai. Modern Geográfia, 8(3), 29–48.
Az európai légtér szétaprózott. A növekvő légi forgalom hatására a kapacitások kihasználása nehézségekbe ütközik. Ez szükségtelen terhelést jelent a légi közlekedés számára légi irányítási, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is. A légtér szétaprózottsága és túlterheltsége miatt a járatok többsége nem a
Guth, L., Topa, Z., & Szabó, L. (2013). A magyarországi Duna szakasz turizmusának szereplői közötti kapcsolat vizsgálata. Modern Geográfia, 8(3), 11–28.
Egy ágazat, térség, beruházás sikeressége nagyban függ attól, hogy a megvalósításért felelős szervezetek, személyek, intézmények keresik-e a kapcsolatot más, érdekelt szereplőkkel, például önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, vagy vállalkozásokkal. Az ilyen, formális vagy kevésbé formális kötelékek az életképesség, a versenyképesség
Tánczos-Szabó, L. (2013). A határ menti térség Bács-Kiskun megye telekár térképén. Modern Geográfia, 8(3), 1–10.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után Magyarországon a regionális kutatásokban kiemelt jelentősége lett a határ menti területek vizsgálatának. Támogatott EU programok keretében összehangolt vizsgálatok folynak, melyek a területfejlesztés lehetőségeit, irányait hivatottak kijelölni. Mivel már Szerbia is az Unióhoz való csatlakozás útján halad,
Glied, V., & Barkóczi, Cs. (2013). A fenntartható fejlődés elemeinek megjelenése a városfejlesztési stratégiákban a Dél-Dunántúlon. Modern Geográfia, 8(2), 1–46.
A környezet szennyezése, a biodiverzitás csökkenése, a klímaváltozás és a társadalom együttélésének anomáliái napjainkban egyre sürgetőbb kérdéseket vetnek fel, de a tényleges megoldás lehetőségeket még keressük. Rendkívül sokrétű és komoly támogatást élvező csomag a fenntartható fejlődés elmélete, mely áthat minden
Osvát, K. (2013). A teremtésmítoszoktól a művészet-iparig. Ausztrália őslakosainak művészete a kezdetektől napjainkig. Modern Geográfia, 8(1), 93–118.
A tanulmány rövid bepillantást enged az ausztrál misztikus vidékek különleges embereinek művészetébe és hiedelemvilágába. Alapvető célja a figyelem felkeltése egy izgalmas, de az európaiak számára jórészt ismeretlen kultúra iránt. Ausztrália őslakosai nem rendelkeznek írásbeliséggel, ugyanakkor sokrétűen alkalmazzák a művészi kifejezés
Tésits, R., Alpek, L., & Bíró, B. (2013). Regional and structural characteristics of the labour market in the Dráva region. Modern Geográfia, 8(1), 67–92.
Napjaink modern világgazdasági válsága és annak következményei csak megerősítették a tényt, miszerint korunk egyik legsúlyosabb társadalmi-gazdasági feszültségforrása az egyre drasztikusabb méreteket öltő és számos területen egyre növekvő arányú munkanélküliség. Az állások elvesztése, a munkalehetőségek számának csökkenése éppen azokban a térségekben hat a legerőteljesebben,
Nagy, E., Horváth, Z., & Slezák-Bartos, Zs. (2013). A turizmus- és az oktatásfejlesztés összefüggései a Duna régióban. Modern Geográfia, 8(1), 51–66.
A tanulmány célja a turizmus és a felsőfokú turisztikai képzések elemzése a Duna régióban. Ehhez kutatásunk során áttekintettük a Duna régió turisztikai vonzerőit, megvizsgáltuk a turizmusfejlesztés lehetőségeit, melyekkel kontextusba hoztuk a felsőfokú képzésrepertoárt. Elsősorban a Duna menti megyékre orientálódtunk Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia,
Kovács, Gy. (2013). A fenntarthatóság vizsgálata a magyar éttermek körében. Modern Geográfia, 8(1), 37–50.
A turizmus zöldülése, fenntarthatóságának megvalósítása lassan évtizedek óta központi szerepet játszik a szakmai kutatások, az oktatás, a különböző turisztikai szervezetek és egyre inkább a turisták körein belül is. A fenntartható turizmusfejlesztés, a felelős magatartásmód értelmezése, definiálása, a klasszikus turizmuselméletbe ültetése valamint az etikus
Bognár, Sz., & Kovács, L. (2013). „A világ egy városban” Liverpooli EKF tapasztalatok. Modern Geográfia, 8(1), 23–36.
Az elmúlt időszakban, tekintve, hogy 2010-ben egy magyarországi város, Pécs viselte az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, egyre több írás látott napvilágot hazai szakfolyóiratokban is, górcső alá véve a fent nevezett uniós projektet, annak történelmét, nemzeti sajátosságait, társadalmasítását, tényleges népszerűségét.
Marton, G., & Jónás-Berki, M. (2013). Aktív turizmus pozíciója a Balaton térségében. Modern Geográfia, 8(1), 13–22.
A Balaton hazánk vezető vízparti desztinációja és egyben jelentős kiemelt turizmusfejlesztések színtere a magyar turizmusban. Az elmúlt évtizedekben a tóhoz kapcsoltható vízparti üdülés – mint a fő turisztikai termék – mellett folyamatos fejlődésen mentek át a kiegészítő termékek is. Ezek
Tésits, R., & Alpek, L. (2013). Some aspects of the labour force mobility of the Drava region. Modern Geográfia, 8(1), 1–12.
While one can experience the growth of mobility in the 21st century, the increasing spatial distances between the workplaces and residences make it a key question whether the theoretical broadening of transportation opportunities can treat the employment problems of disadvantageous