A természetkárosítás bűncselekmény és a védett fajok csempészete térbeli aspektusai Magyarországon a 2005–2018-as időszakban

Zachar, Z. (2019). A természetkárosítás bűncselekmény és a védett fajok csempészete térbeli aspektusai Magyarországon a 2005–2018-as időszakban. Modern Geográfia, 14(4), 15–32.

Az élővilág faji változatossága az egész földi rendszer dinamikus egyensúlyának fenntartását biztosítja. Az élőhelyek és a fajok sokszínűségének védelme, a védett fajok csempészetének visszaszorítása mindannyiunk érdeke. A természetkárosító bűnözés hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt, aminek kapcsán számos kérdés merül

A Balaton térség imázsa a helyi lakosság szemszögéből – a fiatal népesség véleménye

Lőrincz K., Lang L., & Banász, Zs. (2019). A Balaton térség imázsa a helyi lakosság szemszögéből – a fiatal népesség véleménye. Modern Geográfia, 14(4), 1–14.

A tanulmány tárgyát a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség (továbbiakban Balaton térség) helyi lakosság részéről észlelt imázsának vizsgálata képezi. A fenntartható turizmusfejlesztés és –menedzsment téma kapcsán egyre fontosabbá válik a települések, fogadóterületek helyi lakosság bevonása a vonzó, turisták által megfogható

Vasúti Új Selyemút, mint a 21. századi Eurázsia egyik meghatározó konnektivitása

Horváth, M. (2019). Vasúti Új Selyemút, mint a 21. századi Eurázsia egyik meghatározó konnektivitása. Modern Geográfia, 14(2), 35–57.

A 21. században a konnektivitás a kor egyik megatrendjének tekinthető. A komplex infrastruktúra fejlesztésekkel megvalósítható összekapcsoltságért folyó verseny meghatározza a gazdasági és a geopolitikai kapcsolatok irányát is. Egy ilyen konnektivitást létrehozó hálózatnak tekinthető az Új Selyemút (BRI) is. Kína gazdaságélénkítő terve

Dombóvár környéki települések német nemzetiségű lakosságának létszámváltozása 1941–2011 között

Szenyéri, Z. (2019). Dombóvár környéki települések német nemzetiségű lakosságának létszámváltozása 1941–2011 között. Modern Geográfia, 14(2), 1–34.

A tanulmány eredeti változatának célja a Dombóvár környéki natúrpark kialakításának megalapozása volt. 14 olyan helység németségének 1941-től napjainkig terjedő lélekszámát tekinti át, akik ebben a programban érintettek. A németség megmaradását a térségben elősegítette, hogy tömbszerűen helyezkedett el tolnai németség. A

Spatial structure research by analysing land prices

Tánczos-Szabó, L. (2019). Spatial structure research by analysing land prices. Modern Geográfia, 14(1), 17–26.

During the period of planned economy, without the forces of market economy, land prices were not taken into consideration as the factors of settlement development appropriate to their significance. In the current socio-economic conditions, land prices are notably influenced not only

Belső-Kína mint természetföldrajzi táj a kelet-ázsiai gazdasági régióban

Koudela, P. (2019). Belső-Kína mint természetföldrajzi táj a kelet-ázsiai gazdasági régióban. Modern Geográfia, 14(1), 1–16.

Igen nehéz Kelet-Ázsiát – akár természeti tájként, akár gazdasági, geopolitikai vagy kultúrrégióként ábrázoljuk – homogén térként meghatározni. Amíg a mai politikai országhatárok semmilyen értelemben sem alkalmasak egy integráns terület körülhatárolására, addig a természetföldrajzi tulajdonságok tisztán meghatározzák a mezőgazdaság kereteit, s

A közgazdaságtan elfeledett fogalmai: föld és járadék a 21. században

Oláh, D. (2018). A közgazdaságtan elfeledett fogalmai: föld és járadék a 21. században. Modern Geográfia, 13(4), 1–14.

A modern neoklasszikus közgazdaságtan számos modellje szerint a két fő termelési tényező a munka és a tőke. E hasznos egyszerűsítésnek tűnő megközelítés azonban a neoklasszikus közgazdaságtan újítása: a 18-19. századi klasszikus gondolkodók számára a föld, mint termelési tényező volt az elemzések egyik központi

Magyarország választási földrajzi sajátosságai a 2014-es és a 2018-as parlamenti választások tükrében

Vida, Gy., & Kovalcsik, T. (2018). Magyarország választási földrajzi sajátosságai a 2014-es és a 2018-as parlamenti választások tükrében. Modern Geográfia, 13(4), 15–30.

A 2018-as magyar országgyűlési választáson második alkalommal volt lehetőség politikai véleményt nyilvánítani a 2011-ben az országgyűlési képviselők választásáról, valamint a 2013-ban a választási eljárásról szóló törvény elfogadása óta. Így lehetővé vált az egyéni választókerületek földrajzi sajátosságainak időbeli elemzése. Ebből adódóan tanulmányunkban két kutatási

A palagáz szerepe a globális földgázkészletek kiaknázásában és az energiaellátásban 2040-ig

Kardos, A., & Gálosi-Kovács, B. (2018). A palagáz szerepe a globális földgázkészletek kiaknázásában és az energiaellátásban 2040-ig. Modern Geográfia, 13(3), 1–15.

Az utóbbi években kiemelt figyelem kíséri a szénhidrogének nem hagyományos úton történő kitermelését és az ehhez kapcsolódó technológia fejlődését. 2040-ig a világon a földgáz lesz az első számú (fosszilis) energiahordozó, a földgáz készleteken belül a palagáz szerepe felértékelődhet. A kitermelési potenciál szempontjából a

Kína elöregedő társadalma. Belső kihívások, lehetséges megoldások

Barnóczki Zs., Kante, A., Szentirmai É., & Tarrósy I. (2018). Kína elöregedő társadalma – Belső kihívások, lehetséges megoldások. Modern Geográfia, 13(2), 1–22.

Kína a világ legnépesebb országa és a legnagyobb elöregedő társadalom a világon. A kínai kormány 1979-ben vezetett be családtervezési programot, amelynek értelmében a többségi társadalmat alkotó han nemzetiségű párok számára egy gyermek vállalása volt megengedett. Az elmúlt majd négy évtizedben ez a rendelkezés

Rendíthetetlen-e az angolszász hegemónia a nemzetközi társadalomföldrajzi és városkutatási folyóiratokban: egy bibliometriai elemzés tanulságai

Csomós, Gy. (2018). Rendíthetetlen-e az angolszász hegemónia a nemzetközi társadalomföldrajzi és városkutatási folyóiratokban: egy bibliometriai elemzés tanulságai. Modern Geográfia, 13(1), 1–18.

A jelen tanulmányban egy bibliometriai elemzés eredményeit mutatom be: a társadalomföldrajz és a városkutatás rokonterületek 14 vezető folyóiratának közel 23 ezer cikkét vizsgálom meg az 1986-2015-ös periódusban azzal a céllal, hogy feltárjam, melyek a legproduktívabb országok és intézmények, illetve a kulcsszavak

Geo-economics and Geopolitics in Europe from the Aspect of a Centre-Periphery Divide

Fehér, T. (2017). Geo-economics and geopolitics in Europe from the aspect of a centre-periphery divide. Modern Geográfia, 12(4), 15–28.

The paper gives a comprehensive geo-economic analysis of Europe, providing a new, distance-based definition of core (360 km), centre (720 km), semi-periphery (1440 km) and periphery (over 1440 km), which is also relevant for other, non-European economies. The main finding of the

Afrikaiak a világban, afrikaiak Magyarországon – Elhanyagolt diaszpóra?

Tarrósy, I. (2017). Afrikaiak a világban, afrikaiak Magyarországon – Elhanyagolt diaszpóra? Modern Geográfia, 12(4), 1–14.

Miközben számos kelet-közép-európai médium kongat vészharangokat a szerintük folyamatosan erősödő, ezen európai térséget is célba vevő fekete-afrikai migráció veszélyei miatt, a nemzetközi sajtóban a Szaharától délre elterülő afrikai területek „oroszlán gazdaságai” növekedésének szentelnek figyelmet, egyúttal az ázsiai „tigrisek” fejlődéséhez mérik vezető képviselőiket –

A székelyföldi vármegyék az Osztrák-Magyar Monarchia vármegye-térképei alapján készült georeferált online térinformatikai adatbázisa

Magyari-Sáska, Zs. (2017). A székelyföldi vármegyék az Osztrák-Magyar Monarchia vármegye-térképei alapján készült georeferált online térinformatikai adatbázisa. Modern Geográfia, 12(3), 1–17.

Napjaink digitális világában egyre gyakoribb az integrált, több forrásanyagot összekovácsoló online adatbázis. Mivel felhasznált adataink szinte kivétel nélkül elhelyezhetőek a földrajzi térben, ezért a térkép alapú megjelenítések különleges fontossággal rendelkeznek. Ez vezérelt abban, hogy az 1910-es népszámlálás négy székelyföldi vármegyére vonatkozó

Piachelyi vonzáskörzetek sajátosságai a balatoni üdülőkörzetben

Nezdei, Cs. (2017). Piachelyi vonzáskörzetek sajátosságai a balatoni üdülőkörzetben. Modern Geográfia, 12(2), 1–20.

A piachelyek vizsgálata napjainkban a fogyasztói oldalra fókuszál, térszerkezeti vonatkozásban viszont kevésbé kutatott terület. Magyarország egyik legjelentősebb üdülőkörzete példáján keresztül jól szemléltethető, hogy a történetileg eltérő társadalmi csoportokra, illetve turisztikai tevékenységre szervezett téregységek különbsége máig nyomon követhető. A Balaton térség különböző piachelyein végzett kutatás