Kardos, A., & Gálosi-Kovács, B. (2018). A palagáz szerepe a globális földgázkészletek kiaknázásában és az energiaellátásban 2040-ig. Modern Geográfia, 13(3), 1–15.
Az utóbbi években kiemelt figyelem kíséri a szénhidrogének nem hagyományos úton történő kitermelését és az ehhez kapcsolódó technológia fejlődését. 2040-ig a világon a földgáz lesz az első számú (fosszilis) energiahordozó, a földgáz készleteken belül a palagáz szerepe felértékelődhet. A kitermelési potenciál szempontjából a repesztéses technológia költségei (tőkeigénye) és az ehhez kapcsolódó környezetszennyezés meghatározó tényezők (célzott kutatás-fejlesztéssel próbálják ezeket mérsékelni), ezért a palagáz kitermelésének gyenge a társadalmi elfogadottsága (főként Európában). Globális szinten az USA és a legnagyobb lelőhellyel rendelkező országok pozíciója fogja meghatározni a piacot; az EU várhatóan továbbra is nettó importőr maradhat földgáz tekintetében, azonban az Oroszország-függőség e tekintetben csökkenhet. A potenciális földgáz-palagáz átrendeződés érzékenyen érintheti a jelenleg legnagyobb klasszikus földgázexportőr országok gazdaságát, a politikai stabilitását is, mely komoly következménye lehet a palagázkitermelés lehetséges növekedésének. Kérdés azonban, hogy a környezeti szempontok felülkerekednek-e a politikai kérdéseken, hogy a palagáz kitermelés valóban megoldható-e emberi egészség veszélyeztetése nélkül?