nemzetközi szakmai folyóirat
Pap, N. (2023). Kell nekünk régió? Gondolatok Tóth József pécsi geográfus örökségéről. Modern Geográfia, 18(4), 69–83. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.07
A dolgozat Tóth József pécsi geográfus egyetemi tanár szellemi örökségéről szól. A magyarországi regionalizmus, a geográfia feladatai, a Pécsi Tudományegyetem helyi, térségi és nemzetközi feladatai, a pécsi Földrajzi és Földtudományi Intézet, valamint a Földtudományok Doktori Iskola eddigi működése a főbb
Wilhelm, Z. (2023). Mecsekaljáról a Himalájába – Földrajzi szemléletű Ázsia-kutatások Pécsett. Tóth József professzor iskolateremtő szerepe. Modern Geográfia, 18(4), 55–67. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.06
Tanulmányomban áttekintem Tóth József professzor szerepét a Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának létrejöttében, a Központ működésének megszervezésében, illetve értékelem az alapítás máig tartó hatásait. Tóth professzor holisztikus világszemléletében – természetes módon – kiemelkedő szerepet játszott az empíria. Maga szerette felfedezni, megtapasztalni
Trócsányi, A., & Pirisi, G. (2023). Tóth József és a várossá nyilvánítás. Modern Geográfia, 18(4), 41–53. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.05
A jelen visszaemlékező írás Tóth József életművének egy szeletére mutat rá, azokra a tematikus csomópontokra, amelyek segítségével az életmű egésze is könnyebben értelmezhető. Szakirodalmi másodelemzések, valamint tanítványként, kollégaként szerzett szakmai tapasztalatok és személyes impressziók révén kísérletet tesz arra, hogy szintetizálja
Győri, F. (2023). A Tóth József témavezetésével PhD-fokozatot szerzett tanítványok – a földrajz talentumai, avagy a talentumok földrajza. Modern Geográfia, 18(4), 23–40. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.04
Tóth József a magyar földrajztudomány kiemelkedő alakja volt. Jelen írás célja a Pécsi Tudományegyetemen végzett tudományos utánpótlás-nevelésének bemutatása PhD-fokozatot szerzett tanítványainak adatain keresztül (n=63). Forrásként egyetemi kiadványokat és elektronikus adatbázisokat, az összefüggések feltárására Spearman-féle korrelációszámítást, független mintás T-próbát, Mann–Whitney U-tesztet,
Tarrósy, I. (2023). Tóth József és az intézményszintű nemzetköziesítés kezdetei az integrált Pécsi Tudományegyetemen. Modern Geográfia, 18(4), 15–22. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.03
A tanulmány Tóth József professzor rektori munkásságának nemzetköziesítésre irányuló dimenzióival és eredményeivel foglalkozik. A szerző, Tóth Rektor közvetlen munkatársaként, a kevert módszer alkalmazásával kordokumentumok, újságcikkekben közölt interjúrészletek elemzésén túl számos személyes emléket, primer információt közöl azzal a célkitűzéssel, hogy az
Dövényi, Z. (2023). Hullámvasúton. Tóth József és a magyar társadalomföldrajz. Modern Geográfia, 18(4), 5–14. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.02
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy elhelyezze Tóth Józsefet a hazai társadalomföldrajzban, s elsősorban arra keresi a választ, hogy volt-e olyan kiemelkedő szerepe, aminek alapján akár Tóth József koráról is beszélhetünk. A kérdés megválaszolásához három megközelítésben kerül felvázolásra Tóth József
Pirisi, G., & Tésits, R. (2023). Tóth Józsefre emlékezünk. Előszó a Modern Geográfia tematikus számához. Modern Geográfia, 18(4), 1–3. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.04.01
2023. február 7-én volt Tóth József professzor úr halálának 10. évfordulója. A méltó megemlékezéshez folyóiratunk is hozzá kíván járulni. Abban, hogy a soron következő múltidéző írások éppen a Modern Geográfia tematikus számában jelennek meg, közrejátszik, hogy professzor úr lapunk alapítója
Tiamiyu, K., & Yanogo, P. I. (2023). Management of the Community Forests of Rogho and Boala in Central-West Burkina Faso: Balancing Access to Information and Peasant Participation. Modern Geográfia, 18(3), 113–134. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.03.08
In a dual context characterized, on the one hand, by the proliferation of forest areas made possible by initiatives such as “one department, one forest”, and on the other hand, by the devolution of the management of these forest areas
Csapó, J., & Végi, Sz. (2023). Seasonality Research in the Context of Smart Tourism – Evidence for an Empirical Research Gap. Modern Geográfia, 18(3), 105–112. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.03.07
According to the definition of the UNWTO, one of the pillars of smart tourism research is the context of seasonality. Based on this approach, the authors aimed to reveal the results of the extent to which field-specific literature addresses this
Fazekas, I., Balla, D., Benkhard, B., Csorba, P., Kiss, E., Mester, T., Szabó, Gy., & Vasvári, M. (2023). Rendszergondolatok rendszerezése. Interjú a 80 éves Kerényi Attila professzorral [Interjú]. Modern Geográfia, 18(3), 87–104. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.03.06
Kerényi Attila geográfus professzor 1943-ban született Sátoraljaújhelyen. 1967-ben földrajz–biológia szakos tanári diplomát szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Hazai és nemzetközi elismertségét és kandidátusi disszertációját az 1980-as években folytatott talajeróziós kutatásaival szerezte. Az 1990-es években táj- és környezetvédelmi publikációival, tan-
Izsák, É., & Tésits, R. (2023). „Mindig azt csináltam, ami érdekelt.” Beszélgetés Gábris Gyula professzorral [Interjú]. Modern Geográfia, 18(3), 77–85. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.03.05
Gábris Gyula 1942. július 22-én született Miskolcon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológia–földrajz szakos középiskolai tanári, majd a rákövetkező évben térképész diplomát. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, jelenleg professzor emeritus. Kutatási területei a geomorfológia, a negyedidőszak kutatása, a folyóvizek geomorfológiai
Rybár, O. (2023). „Úgy nézek ki, mint Bernard Shaw?” Egy geográfus és a Nobel-díj – Cholnoky Jenő 1933. évi svédországi és norvégiai útja. Modern Geográfia, 18(3), 53–76. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.03.04
Cholnoky Jenő (1870–1950) geográfus élete során három alkalommal járt skandináv országokban. Első útja során 1901. július 7–26. között eljutott Finnországba, majd 1910-ben a Skandináv-félszigeten tett utazást. Ekkor előadást nem tartott. Az 1910-es évi utazás kiemelkedő eredménye a Spitzbergákon (norvégul Svalbard)
Uhljár, P., Pári, A., & Papházi, T. (2023). A falusi CSOK hatása a települések népességére. Modern Geográfia, 18(3), 41–52. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.03.03
Tanulmányunkban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a falusi CSOK-nak, avagy a családi otthonteremtési kedvezmény kistelepülésekre irányuló támogatástípusainak volt-e hatása azon településeknek a lakosságszám-változására (pl. születésszám-emelkedés), ahol lehetőség nyílt a támogatás igénybevételére. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért
Molnár, Cs., & Magyari-Sáska, Zs. (2023). Székelyföldi barlangok értékelése turisztikai hasznosíthatóságuk szemszögéből. Modern Geográfia, 18(3), 21–39. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.03.02
A barlangászat és a barlanglátogatás napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő tevékenységnek számít. Egyre több ember keresi fel a rejtélyesebbnél rejtélyesebb, ugyanakkor szebbnél szebb természeti csodának számító helyszíneket. Ezzel szemben a barlangkutatással nem foglalkoznak olyan sokan, sőt talán egyre kevesebb az
González-Hernández, D. L., Meijles, E. W., & van Hoven, B. (2023). Level of Congruence between Household Perspectives and Mexican Climate Policies on the Issue of Climate Change. Modern Geográfia, 18(3), 1–19. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.03.01
This study examines the extent of congruence across the issue of climate change between households and climate policies, based on a case study in Nuevo León, Mexico. We used thematic analysis to examine responses from a household survey and classify