Az indiai hiányzó láncszem: a Mogul Birodalom hadügyi fejlődése a 16–17. században és a hadügyi forradalom

Kiss, M. (2022). Az indiai hiányzó láncszem: a Mogul Birodalom hadügyi fejlődése a 16–17. században és a hadügyi forradalom. Modern Geográfia, 17(2), 157–168. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.10

A hadügyi forradalom elméletét Michael Roberts indította útjára a 17. századi svéd hadsereg állapotára vonatkozó írásában. A tűzfegyverek megjelenése alapjaiban változtatta meg a hadviselést, noha az íj és a hidegfegyver sokáig domináns maradt a hadszíntéren. A Kínából kiinduló tűzfegyverek ugyanis

Magyar építészek Dél-Ázsiában és közvetítőszerepük a magyar építészetben

Baldavári, E. (2022). Magyar építészek Dél-Ázsiában és közvetítőszerepük a magyar építészetben. Modern Geográfia, 17(2), 141–156. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.09

A keleti művészet jelentős szerepet töltött be a 19–20. század fordulójának építészetében. Amíg a szecessziós mozgalomra Nyugat-Európában a japán és perzsa művészet gyakorolt hatást, addig Magyarország igyekezett megtalálni a magyar építészet forrását. Jelen írás Kertész Károly Róbert építész ázsiai utazását

Stein Aurél szövegeken alapuló földrajzi–régészeti felfedezései Dél-Ázsiában

Jeney, R. (2022). Stein Aurél szövegeken alapuló földrajzi–régészeti felfedezései Dél-Ázsiában. Modern Geográfia, 17(2), 117–139. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.08

Stein Aurél nevét a legtöbben a Selyemút mentén tett régészeti felfedezései miatt ismerik, az indiaiak körében pedig elsősorban szanszkrittudósként híres. Az azonban, hogy Stein kutatói karrierje során Dél-Ázsia területén is tett jelentős régészeti felfedezéseket, kevéssé él a köztudatban, és a

Árnyék a Selyemúton

Felföldi, Sz. (2022). Árnyék a Selyemúton. Modern Geográfia, 17(2), 99–116. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.07

A világhírű magyar–brit régész, Stein Aurél 1907-ben épp a Tárim-medencében járt a Selyemút belső-ázsiai szakaszára vezetett második nagy expedícióján, amikor ritka csillagászati jelenség, egy teljes napfogyatkozás szemtanújává vált. Benyomásait Romvárosok Ázsia sivatagjaiban című művében is megörökítette. Ugyanebben a pillanatban a

Kőrösi Csoma Sándor utazásai, tudományos életműve és hatása a földrajz nézőpontjából

Kubassek, J. (2022). Kőrösi Csoma Sándor utazásai, tudományos életműve és hatása a földrajz nézőpontjából. Modern Geográfia, 17(2), 89–98. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.06

Kőrösi Csoma Sándor életművét számos tudományág tekinti a magáénak. Tudományos eredményei kapcsolódnak a nyelvészethez, az orientalisztikához, a tibetológiához, az indológiához, a vallástörténethez és a buddhizmushoz. A magyarok őshazája iránti érdeklődését Budai Ézsaiás, Pray György cikkei és Blumenbach göttingeni professzor előadásai

18–19. századi magyar India-utazók emlékezete

Zagyi, N. (2022). 18–19. századi magyar India-utazók emlékezete. Modern Geográfia, 17(2), 67–88. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.05

Jelen tanulmány a 18–19. századi magyar vagy magyarországi kötődésű India-utazókról nyújt átfogó képet. Ennek keretében a szerző szubjektív értékítéletére hagyatkozva a címben jelzett időszak során Indiában, illetve Dél-Ázsiában járt személyeket munkásságuk, életművük indiai szubkontinenshez való kötődésének ereje, valamint társadalmi hátterük,

Huszti Györgytől Brunner Erzsébetig: magyar–indiai kultúrkapcsolatok az évszázadok tükrében

Szenkovics, D. (2022). Huszti Györgytől Brunner Erzsébetig: magyar–indiai kultúrkapcsolatok az évszázadok tükrében. Modern Geográfia, 17(2), 45–65. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.04

Történelmük folyamán a magyarok mindig nagy érdeklődéssel tekintettek a Keletre, amelyben az egykori őshazát, Magna Hungariát látták. Talán ez az ösztönös vonzódás az oka annak, hogy a magyar utazók, tudósok, kereskedők és művészek érdeklődése őszinte volt. Ugyanakkor az is meglepő,

A magyar utazók által közvetített India-kép máig élő hatásai

Wilhelm, Z. (2022). A magyar utazók által közvetített India-kép máig élő hatásai. Modern Geográfia, 17(2), 25–43. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.03

Áttekintve az elmúlt bő 100 évben magyarul megjelent, Indiával foglalkozó könyveket, feltűnő, hogy szerzőik többsége a nyugati kultúrfölény birtokában, általánosítva és tipizálva igyekezett közreadni megélt vagy tapasztalni vélt élményeit. Természetesen európai kontextusba igyekeztek helyezni benyomásaikat, és ennek megfelelően publikálták ezeket.

Magyarországról származó utazók a 19. századi Indiában

Bangha, I. (2022). Magyarországról származó utazók a 19. századi Indiában. Modern Geográfia, 17(2), 9–23. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.02

A magyarok számára India az utóbbi évszázadokban megközelíthetősége és kulturális gazdagsága miatt különleges jelentőséggel bírt, és már a huszadik század előtt is számos magyar vagy a történelmi Magyarország területéről származó más nemzetiségű utazó kereste fel az országot. Jelen konferenciakiadvány számára

„Magyarok Dél-Ázsiában” – Előszó a Modern Geográfia tematikus számához

Tésits, R., & Wilhelm, Z. (2022). „Magyarok Dél-Ázsiában” – Előszó a Modern Geográfia tematikus számához. Modern Geográfia, 17(2), 5–7. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.01

Hazánk közvéleménye Kőrösi Csoma Sándorra – helyesen – a tibetológia tudományának atyjaként tekint, illetve olyan példaképnek tartja, aki számtalan, a keletkutatás ösvényére lépő magyart inspirált. Ugyanakkor honfitársaink százai kerekednek fel, hogy a kitartás, az elhivatottság és a keletkutatás magyar példaképének