Szélsőséges csapadékterhelésre érzékeny vízgyűjtők meghatározásának módszertani fejlesztése

Dobai, A., & Dobos, E. (2022). Szélsőséges csapadékterhelésre érzékeny vízgyűjtők meghatározásának módszertani fejlesztése. Modern Geográfia, 17(4), 83–92. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.06

A villámárvizek jelenségének évenkénti rendszerességgel való visszatérése komoly terhet ró mind a település vezetői, mind az árvízi védekezésben résztvevők számára. A hegy- és dombvidéki térségekben kifejlődő viharok csapadékeseményei nemcsak a helyi, hanem a vízfolyás menti településekre is kihatnak. A jelenség

Az urbanizáció és az elemi oktatás fejlődése Pécsett Klebelsberg korában. A pécsi Gyárvárosi Iskola létrejötte és kiépülése

Muity, Gy., Nagy, Á., & Pirisi, G. (2022). Az urbanizáció és az elemi oktatás fejlődése Pécsett Klebelsberg korában. A pécsi Gyárvárosi Iskola létrejötte és kiépülése. Modern Geográfia, 17(4), 67–81. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.05

Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy egy iskola, a pécsi Gyárvárosi Általános Iskola (eredetileg: elemi népiskola) keletkezéstörténetén keresztül világítson rá néhány, tágabb értelemben is releváns összefüggésre a 20. század első felének pécsi urbanizációjából. Részben a városfejlődés sajátosságaira az iparosodó megyeszékhely

A big data szerepe a városi mobilitás kutatásában és fejlesztésében

Váczi, S., Fabula, Sz., & Nagy, G. (2022). A big data szerepe a városi mobilitás kutatásában és fejlesztésében. Modern Geográfia, 17(4), 35–65. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.04

A big data alkalmazása dinamikusan növekszik a városi mobilitás kutatásában, de viszonylag kevés olyan tanulmány létezik, amelyben a szerzők szisztematikusan áttekintik az eddigi eredményeket ezen a területen. Célunk ezért az, hogy feltárjuk, milyen általános jellemzői vannak a big data használatának

A települési identitás tényezőinek településföldrajzi megközelítése magyarországi példákkal

Gera, A., & Szabó, P. (2022). A települési identitás tényezőinek településföldrajzi megközelítése magyarországi példákkal. Modern Geográfia, 17(4), 21–33. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.03

Tanulmányunkban a települési identitás településföldrajzi dimenzióban értelmezhető elemeinek elméleti és gyakorlati oldalát vizsgáljuk. Kérdésként merült fel, hogy ebből a közelítésből mennyire tárható fel, konkretizálható a települési identitás. Először a település fogalmát és az alapjait jelentő tényezőket vesszük számba, majd ezeket

„Generációk munkájára támaszkodva kutatunk” Beszélgetés Hajdú Zoltánnal 70. születésnapja alkalmából

Rácz, Sz., & Reményi, P. (2022). „Generációk munkájára támaszkodva kutatunk” Beszélgetés Hajdú Zoltánnal 70. születésnapja alkalmából [Interjú]. Modern Geográfia, 17(4), 9–20. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.02

Hajdú Zoltán 1952. május 4-én született Végardón. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon, a Rákóczi Gimnáziumban végezte, a katonai szolgálat után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott földrajz–történelem szakon. 1976–1977-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen volt tanársegéd. 1977-ben védte meg egyetemi doktori értekezését

„Hallatni kell mindenütt a hangunkat!” Beszélgetés Mészáros Rezsővel

Szalai, Á. (2022). „Hallatni kell mindenütt a hangunkat!” Beszélgetés Mészáros Rezsővel [Interjú]. Modern Geográfia, 17(4), 1–8. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.04.01

Mészáros Rezső 1942. március 4-én született Makón. 1965-ben a József Attila Tudományegyetemen szerezte meg földrajz–biológia szakos középiskolai tanári oklevelét. Ezt követően Csanádpalotán tanított, majd 1974-ben került a szegedi társadalomföldrajzos iskola kötelékébe. 1980-ban védte meg a kandidátusi, 1989-ben pedig az akadémiai