FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A bírálati eljárás lépései és átlagos időtartama

 

A megjelentetni kívánt kézirat két példányát (teljes és anonimizált) a lapszerkesztőknek küldje el e-mailben, csatolmányként. Kérjük, hogy az alábbi útmutatót alaposan tanulmányozzák át.

Főszerkesztő:
Tésits Róbert

Lapszerkesztők:

A lektorálási folyamatról

A közlemények elfogadási aránya: 75%.
A kézirat beküldésétől a lektorálási eljárás lezárásáig tartó átlagos idő: 2 hónap.
A kézirat beküldésétől a közzétételig tartó átlagos idő: 5 hónap.

A formai követelményekben foglaltak a szerzők által közlésre beküldött kéziratokra vonatkoznak, amelyek betartása gyorsítja a beérkezett és elfogadott anyagok feldolgozását, elbírálását. A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy a szakmailag, vagy formailag nem megfelelő, illetve a lap profiljába nem illő kéziratokat lektorálás nélkül visszautasítsa. Ezért kérjük szerzőinket, hogy figyelmesen tanulmányozzák át az útmutatót. A szerző a beküldés pillanatában deklarálja, hogy a kézirat a saját tudományos eredményeit tartalmazza, amelyet máshol nem közölt, vagy más szakmai folyóirathoz nem adott le közlésre. Esetleges jogviták esetén minden felelősség a szerzőt terheli. Folyóiratunkban magyar és angol nyelvű írások közzétételét vállaljuk.

A szerkesztőségünkbe érkező kéziratok a formai értékelést és a plágium-ellenőrzést követően „double blind peer review” lektorálási folyamaton mennek keresztül, amelynek során – a szerkesztőbizottság pozitív elbírálásának függvényében – szerzőink javításokat végeznek a lektorok által véleményezett kéziraton. Kérjük, hogy a lektori kérdésekre, hozzászólásra válaszlevélben  („cover letter”) reflektáljanak, amelyben pontosan feltüntetik a kéziratban történt változásokat, és azok helyét is megjelölik (lásd még: Publikációs etikai nyilatkozat).

A kézirat beküldésekor a szerzők 3 független lektort javasolnak (név, intézmény, e-mail cím). A javasolt lektorok mindegyike a témakör, tudományos fokozattal rendelkező, elismert szakértője legyen, lehetőleg más-más intézményből, amely mindenképpen különbözzön a szerző munkahelyétől. Az ajánlott lektorok listájában ne szerepeljen olyan, aki a Modern Geográfia szerkesztőbizottságának a tagja, illetve, akivel valós, vagy feltételezhető összeférhetetlenség áll fenn (a benyújtott kézirathoz kapcsolódó kutatásban való részvétel, közös publikáció az elmúlt néhány évben, stb.).

A cikk felépítése

A szerzők kétféle dokumentumot küldenek, az egyik a teljes verzió, a másik annak anonimizált változata. Utóbbi vonatkozik a szerzők nevének törlésére a címoldalon, az ábrák szerkesztőjének megnevezésénél, valamint az elektronikus dokumentum „tulajdonságok párbeszédpanel” adatlapjában (benyújtandó fájlok listáját lásd végjegyzetben itt). A szerzők által készített kéziratok logikai felépítésének igazodnia kell a földtudományokban megszokottakhoz, így minden kéziratnak tartalmaznia kell az alábbi egységeket:

  • Szerzők (a szerzők teljes neve, gondolatjellel tagolva, továbbá lábjegyzetben, kizárólag angolul: beosztás, mindegyik (!) munkahelyének teljes, hivatalos elnevezése és postacíme, telefonszám, e-mail, ORCID-azonosító, levelező szerző megjelölése, esetlegesen a támogató(k) feltüntetése)
  • Cím (angolul is)
  • Absztrakt (magyar nyelvű kéziratnál magyarul és angolul max. 150–150 szó; angol nyelvű kéziratnál csak angolul max. 200 szó)
  • Kulcsszavak (3–5 db, angolul is, abc-sorrendben, a többes szám, a rövidítés, az összetett fogalmak kerülendők)
  1. BEVEZETÉS (relevancia, aktualitás, szakirodalmi előzmények*, célkitűzések/hipotézisek)
  2. MÓDSZEREK
  3. EREDMÉNYEK
  4. KÖVETKEZTETÉSEK
  5. IRODALOMJEGYZÉK

*Szükség esetén a „Szakirodalmi előzmények” önálló fejezetként kiemelhető.

A tanulmány címét, a kulcsszavakat, az absztraktot, az ábra- és táblázat-aláírásokat kérjük angol nyelven is megadni! Kérjük, hogy kéziratukat szöveges és pdf-formátumokban (ábrákat, táblázatokat ezekben elhelyezve) juttassák el szerkesztőségünkbe, valamint levelükhöz az ábrákat jpg-, tif-, vagy png-formátumban külön fájlként is csatolják (egy állományban egy ábrát). A kéziratot dupla sorközzel és oldalszámozással készítsék el. A Modern Geográfia nem határoz meg terjedelmi korlátot, azonban a szerzők törekedjenek arra, hogy cikkek esetében az 55 000 karaktert (szóközzel), rövid közlemények és recenziók esetében a 20 000 karaktert csak indokolt esetben lépjék át.

Fejezetcímek és bekezdések

A fejezetcímek legyenek számozottak. A fejezetcímek utáni első bekezdések és a cím közé egy üres sor (enterrel) illesztendő be. A bekezdéseket egymástól csak egy „Enter” leütés válassza el, vagyis üres sor hagyása kerülendő. A bekezdések első sorát nem kell beljebb kezdeni a szerzői kéziratban. Különösen kerülendő a bekezdések első sorának szóközzel vagy tabulátorral történő beljebb vitele. Kérjük szerzőinket, hogy sorvégi elválasztást se használjanak.

Hivatkozások kezelése

A hivatkozásokat szöveg közben és a cikk végén, az „Irodalomjegyzék” pontban kell megadni. A lábjegyzetben való hivatkozás kerülendő. A tételek sorrendje a hivatkozott szerzők családneveinek a magyar ABC szerinti sorrendjével egyezzék meg. A hivatkozások elfogadott formája az APA (American Psychological Association) nemzetközi standardja (APA Publication Manual 7th edition). Angol nyelven beküldött kéziratok esetében az irodalomjegyzékben kérjük a könyvek, cikkek címét angol nyelven is megadni (formátumot lásd alább).

Megkérjük a szerzőinket, hogy az eltérő mezőkódolás miatt kerüljék a szövegközi hivatkozások hivatkozáskezelő programmal (EndNote, Mendeley, Zotero, Citavi, RefWorks stb.), illetve szövegszerkesztőben az automatikus hivatkozás/irodalomjegyzékként történő beágyazását. Kerüljék továbbá a kereszthivatkozások, hiperlinkek, illetve egyenletek beágyazását a kéziratban (utóbbiakat képként küldjék).

  • Szövegközi hivatkozások

1 szerzős hivatkozás, zárójeles (a), narratív (b):
a) …(Whitney, 2011).
b) Whitney (2011) szerint…

2 szerzős hivatkozás, zárójeles (a), narratív (b):
a) …(Whitney & Rolfes, 2011).
b) Whitney és Rolfes (2011) szerint…

3 és több szerzős hivatkozás, zárójeles (a), narratív (b):
a) … (Watson et al., 2008).
b) Watson et al. (2008) úgy vélik…

Több szerző hasonló eredményre jut:
… (Dawson, 2007; Overton, 2005).

Egyazon szerző azonos évben két eltérő munkája:
… (Dawson, 2007a, 2007b).

Egyazon szerző különböző években megjelent munkája:
… (Dawson, 2007, 2012).

Dokumentumok első említése mozaikszavas rövidítés esetén (a), soron következő említések (b):
a) … (Központi Statisztikai Hivatal [KSH], 2007).
b) … (KSH, 2007).

Jogszabály:
… (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, 2011).

Közvetett hivatkozás, zárójeles (a), narratív (b):
a) … (Gosling, 2008, idézi Gyöngy, 2015).
b) Gosling (2008, idézi Gyöngy, 2015) szerint …

Szó szerinti idézés, zárójeles hivatkozás (a), narratív hivatkozás (b), hiányzó oldalszám (c):
a) … (Smith, 2003, p. 105).
b) Smith (2003) úgy véli, hogy „…” (p. 105).
c) … (Smith, 2003, para. 5). … (Smith, 2003, Slide 7). – bekezdés-, fejezet-, vagy szakaszazonosítók.

Szóbeli közlés, zárójeles hivatkozás (a), narratív hivatkozás (b):
a) … (Szabó G., szóbeli közlés, 2020. január 12.).
b) Szabó G. (szóbeli közlés, 2020. január 12.) szerint …

 

  • Irodalomjegyzék

Szerkesztett könyv:
Aubert, A., & Szabó, G. (szerk.). (2005). Pozíció és perspektívák Baranya turizmusában, Baranya megye turizmusfejlesztési programjának aktualizálása [Position and Perspectives in the Tourism of Baranya: Updating the Tourism Development Program of Baranya County]. Baranya Megyei Önkormányzat, Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszék.
Szövegközben … (Aubert & Szabó, 2005).

Többkötetes könyvek, többedik kiadás, sorozatok jelölése:
Mason, J. A., Muller, P., & de Blij, H. (2016). Physical Geography: The Global Environment (5th ed.). Oxford University Press.
Szövegközben … (Mason et al., 2016).

Könyv/konferenciakötet egy fejezete:
Dávid, L., Bujdosó, Z., & Patkós, Cs. (2003). A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. In I. Süli-Zakar (szerk.), A terület- és településfejlesztés alapjai (pp. 433–453). Dialóg Campus Kiadó.
Szövegközben … (Dávid et al., 2003).

Könyv, ahol a szerző és a szerkesztő eltér:
Andorka, R. (2006). Bevezetés a szociológiába (Z. Spéder, szerk.). Siris.
Szövegközben … (Andorka, 2006).

Folyóiratcikk:
Halassy, E. (2007). A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógy- és wellness-turizmus kapcsolata. Turizmus Bulletin, 11(4), 2–12.
Szövegközben … (Halassy, 2007).

Online cikk (DOI-val):
Gabbett, T., Jenkins, D., & Abernethy, B. (2010). Physical collisions and injury during professional rugby league skills training. Journal of Science and Medicine in Sport, 13(6), 578–583. https://doi.org/10.1016/j.jsams.2010.03.007
Szövegközben … (Gabbett et al., 2010).

Cikk 20 szerzőig:
Mikosch, P., Hadrawa, T., Laubreiter, K., Brandl, J., Pilz, J., Stettner, H., & Grimm, G. (2010). Effectiveness of respiratory-sinus-arrhythmia biofeedback on state-anxiety in patients undergoing coronary angiography. Journal of Advanced Nursing, 66(5), 1101–1110.
Szövegközben … (Mikosch et al., 2010).

Cikk 21 szerzőtől (19 + … + utolsó):
Kalnay, E., Kanamitsu, M., Kistler, R., Collins, W., Deaven, D., Gandin, L., Iredell, M., Saha, S., White, G., Woolen, J., Zhu, Y., Chelliah, M., Ebisuzaki, W., Higgins, W., Janowiak, J., Mo, K.C., Ropelewski, C., Wang, J., Leetmaa, A., … Joseph, D. (1996). The NCEP/NCAR 40-year reanalysis project. Bulletin of the American Meteorological Society, 77(3), 437–471. http://doi.org/fg6rf9
Szövegközben: … (Kalnay et al., 1996).

Doktori értekezés (nyomtatott):
Kóródi, M. (2006). A vidéki turizmusfejlesztés összefüggései a magyarországi kistérségekben [Doktori értekezés, Szent István Egyetem].
Szövegközben … (Kóródi, 2006).

Doktori értekezés (online):
Kóródi, M. (2006). A vidéki turizmusfejlesztés összefüggései a magyarországi kistérségekben [Doktori értekezés, Szent István Egyetem]. https://szie.hu/file/tti/archivum/Korodi_Marta_ertekezes.pdf
Szövegközben … (Kóródi, 2006).

Fejlesztési dokumentum (online) / szervezet, intézmény weboldala:
Magyarország Kormánya. (2014). Magyarország – Vidékfejlesztési Program, 2014–2020. http://ivsz.hu/wp-content/uploads/2015/07/Programme_Commisison-Decision_2014HU06RDNP001_1_1_hu.pdf
Szövegközben … (Magyarország Kormánya, 2014).

Törvény (a), határozat (b), rendelet, egyéb jogszabály (online):
a) 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról. (2011. december 30.)
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100204.tv
Szövegközben … (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, 2011).

b) Magyarország Kormánya. (2019). A térítésmentes tankönyvellátásnak a köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatás 10–16. évfolyamaira történő kiterjesztéséről (1092/2019. (III. 8.) Kormányhatározat). https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/17262b6d4bd560f73ac4a46c594d4e092c00d951/megtekintes
Szövegközben …(Magyarország Kormánya, 2019).

Újságcikk (napilap, magazin), online (a), nyomtatott (b):  
a) Harka, É. (2023. január 10.). Megismételt földrajzos siker. UnivPécs. https://univpecs.com/tudomany/megismetelt_foldrajzos_siker
b) Harka, É. (2022. július 27.). Hidak építése és bővítése. UnivPécs, pp. 27–28.
Szövegközben … (Harka, 2022).

Újságcikk szerző nélkül (napilap, magazin): 
A plazmaadás életeket ment. (2023. január 26.). UnivPécs, https://univpecs.com/magazin/plazmaadas_eleteket_ment
Szövegközben … („A plazmaadás”, 2013).

Előadás konferencián:
Teperics, K. (2023. április 20.). Digitális taneszközfejlesztés lehetőségei a földrajztanításban [Plenáris előadás]. „Így tanítom a földrajzot – korszerű és hagyományos módszerek a földrajzoktatásban” földrajz szakmódszertani konferencia. Nyíregyházi Egyetem. https://foldrajz.nye.hu/sites/foldrajz.nye.hu/files/Program_Foldrajzmodszertanikonferencia_NYE_20230420v.pdf
Szövegközben … (Teperics, 2013).

Videó:
Debreceni Egyetem Földtudományi Intézet. (2013. szeptember 20.). Az Értől az Óceánig – Kerényi Attila 70 éves [Video]. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=xp6eW_bv5-k
Szövegközben: … (Debreceni Egyetem Földtudományi Intézet, 2013).

Szóbeli közlés:
Az irodalomjegyzékben nem tüntetjük fel.

Közvetett hivatkozás:
Az irodalomjegyzékben azt a forrást tüntetjük fel, amelyet olvastunk.

 

A fentiekből is kitűnik, hogy folyóiratcikkek esetében nem megfelelő a megjelenés évszáma, helyette mindenképpen a „kötetszám (füzetszám)” megjelenítése szükséges! Ha van DOI-jelzet, akkor annak URL-linkjéről se feledkezzenek meg szerzőink!

Amennyiben a hivatkozott anyag interneten lelhető fel, akkor a teljes elérési címet kell megadni. Így tehát nem csak a kérdéses weblap kezdőcímét kell megadni, hanem azt a címet, amelyet végig begépelve a böngészőben azonnal a hivatkozott anyaghoz lehet jutni. Ha ez nem fér ki egyetlen sorban, akkor elválasztójel nélkül, lehetőleg valamelyik „ / ” jelnél kell új sorban folytatni a cím megadását.

Számok írása

A tizedestörtek esetében a tizedesjegyeket az egészektől tizedesvessző válassza el! Tizedespont nem alkalmazható. Az ezreselválasztó nem lehet pont karakter. Ezreselválasztónak nem törhető szóközt kell alkalmazni. Vagyis a 120.344 írásmód helytelen, helyette a 120 344 alkalmazandó. E kikötésekre az egyértelműség miatt van szükség. Például a 12.500 általában tizenkettőezer-ötszázat jelent a magyar olvasónak, de internetről származó anyagok esetében gyakori, hogy az angolszász írásmódnak megfelelően ez eredetileg 12 egész 5 tizedet jelentett.

Gondolatjel és kötőjel

A kötőjel (rövid kötőjel, negyed kvirtmínusz) és a gondolatjel (hosszú kötőjel, fél kvirtmínusz) használata feleljen meg „A magyar helyesírás szabályai” érvényes előírásainak.

  • Közbevetett gondolat esetében a gondolatjel (–) előtt és után is egy-egy szóköz szerepeljen (pl.: nincs – és nem is volt soha – ok erre);
  • tól-ig időtartam, intervallum, tól-ig terjedelem, vagy földrajzi kiterjedés megadásakor hosszú kötőjel használata szükséges és nem kell sem előtte, sem utána szóköz (pl.: 1914–1918, vagy Tokaj–Eperjesi-hegység, 23–33%, 123–154. oldal);
  • két vagy több nép (nyelv, szak stb.) nevének kapcsolatát is nagykötőjellel érzékeltetjük. (pl.: angol–magyar (szótár), francia–spanyol (határ), német–magyar (szak), biológia–kémia (tanár). Ezek is tapadó kötőjelek.

Összetett szavak helyesírása

  • Ha egy jellel vagy raggal is jelölhető, különírt szókapcsolat elemei jel vagy rag nélkül állnak (jelöletlenek), akkor egybeírjuk őket (pl.: műtrágyagyártás, bazaltorgona, élelmiszeripar, stb.).
  • A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket kötőjellel tagoljuk a fő összetételi határon, ha a szótagszám meghaladja a hatot (pl.: térszerkezet-értékelés, megyehatár-változás, humánerőforrás-gazdálkodás, stb.).
  • A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz a köznévi összetételi utótagot kötőjellel kapcsoljuk (pl.: EU-csatlakozás, KSH-adatok, ENSZ-jogszabály; tb-járulék). (Lásd: A magyar helyesírás szabályai.)
  • Idegen eredetű szavakból álló szóösszetételeknél ugyanezt a szabályt alkalmazzuk (pl.: desztinációmenedzsment). Más a helyzet akkor, ha idegen írásmódú előtag szerepel az összetételben. Egybeírást alkalmazunk, ha az idegen írásmódú elem utolsó betűje a magyarban is ugyanazzal a hangértékkel rendelkezik (pl.: baseballmérkőzés, pacemakerműtét, curriculumszerű).
  • Kötőjellel kapcsoljuk ugyanakkor a magyar utótagot azokhoz az idegen írásmódú előtagokhoz, amelyek vagy néma betűre végződnek (pl.: stroke-kezelés, homepage-készítés), vagy az utolsó kiejtett hangot a magyar írásrendszerben szokatlan betűcsoport jelöli (pl.: show-műsor). Ha azonban egy idegen írásmódú előtag eleve tartalmaz kötőjelet, az utótagot célszerű különírni (pl.: e-mail cím, hand-out készítés).
  • Érdemes külön figyelmet fordítani a főnévi jelzős szerkezetekre, ahol a foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő főnévi jelzőket külön kell írni a jelzett szótól (pl.: mérnök kolléga, gyermek király, ajándék könyv, tanár úr, tanító néni. A főnévi jelzős szószerkezetek közé tartoznak a szakokat, vagy tanszékeket kifejező szókapcsolatok is (pl.: földrajz szak, földrajz tanszék). Ezzel szemben a fajtajelölő főnévi jelzős szerkezeteket egybe kell írni (pl.: akácerdő, kölyökkutya, lakatosmester).

Táblázatok

A táblázatokat és ábrákat a szöveg közben is meg kell hivatkozni, pl.: (3. táblázat). A megjelentetni kívánt táblázatoknál figyelembe kell venni, hogy a lapon úgy kell elférniük, hogy a szedéstükörből nem lóghatnak ki a margóra. A táblázatok címe (a táblázat felett) minden esetben a táblázat számával kezdődjön, ezt kövesse a táblázat tulajdonképpeni címe.

3. táblázat: A fenntartható fejlődés kompetenciái
Table 3. Competencies of Sustainable Development

A táblázat alá kerüljön a forrás megjelölése. Ha a táblázat a szerző munkája, akkor ezt kell feltüntetni. A táblázatba kerülő számok feleljenek meg a számok írásmódjáról leírtaknak. Ha a táblázat mérete megköveteli, akkor alkalmazható A4-es méretű fekvő oldal beszúrása is. A táblázat teljes címét, valamint a forrás megjelölését kérjük angolul is megadni.

Ábrák

A táblázatokat és ábrákat a szöveg közben is meg kell hivatkozni, pl.: (1. ábra). Az ábrák címe (az ábra felett) minden esetben az ábra számával kezdődjön, ezt kövesse annak tulajdonképpeni címe, pl.:

1. ábra: Pécs zöldfelületi borítottsága
Figure 1. Green space coverage of Pécs

Minden ábrát külön állományban is kérünk mellékelni, egy állományban egy ábrát. Az ábrák jpg-, tif-, png-formátumúak lehetnek. Az ábrák fájlméretére vonatkozóan nincs általános korlátozás, de a tartalomhoz képest irreálisan nagy helyet foglaló ábrákat nem jelentetjük meg (pl. egy, a magyarországi megyéket különböző színekkel jelölő egyszerű tematikus térkép mérete ne legyen nagyobb kb. 10 MB-nál, de pl. a Bükk részletes geológiai térképe még 25 MB-os méretben is elfogadható). Az ábrák eredeti felbontása minimum 300 dpi legyen. Az ábrák képformátumba történő mentésekor a „maximális minőség” (legkisebb/nincs tömörítés) lehetőséget kell választani. A grafikai elemhez ne adjunk keretet, továbbá ne tartalmazza az ábra számát, címét, feliratát.

Minden grafikai elem ábrának minősül. Ennek megfelelően a különféle grafikonok és diagramok is ábraként, kép formátumban megadva kezelendők. A különféle szoftver-specifikus fájlokba beágyazottan érkező ábrákat (pl. Microsoft Word szövegbe ágyazott Excel-diagramot) nem kezeljük, így kérjük a grafikonokat, diagramokat is egy-egy képfájlba mentve elküldeni. Az ábra teljes címét, valamint a forrás megjelölését kérjük angolul is megadni.

Fájlformátumok

A Modern Geográfia csak pdf-formátumban közöl írásos anyagokat, valamint képeket csak jpg-, tif-, png-formátumok valamelyikében fogad. A laphoz közlésre beküldött kéziratok odt-, doc-, docx-formátumúak lehetnek.

 

1  Lektorálás előtt beküldendő fájlok:
1. Eredeti kézirat a szerző(k) nevével (docx/doc/odt).
2. Eredeti kézirat a szerző(k) nevével (pdf).
3. Anonimizált kézirat (docx/doc/odt).
4. Minden ábra külön-külön képfájlban (jpg/tif/png).
5. Javasolt lektorok (opcionális) (három szakértő, névvel, intézménnyel, e-mail címmel).

2 Lektorálás és javítás után beküldendő fájlok:
1. Javított kézirat a szerző(k) nevével (docx/doc/odt).
2. Javított kézirat a szerző(k) nevével (pdf).
3. Minden ábra külön-külön képfájlban (jpg/tif/png).
4. Lektoroknak írt válaszlevél a javításokról.
+ Rövid bemutatkozó (max. 50–60 szó) a szerzőnek a tanulmány témájához fűződő viszonyáról, végzettségéről, munkahelyéről.