nemzetközi szakmai folyóirat
Pápa, S. (2010). Mohács és a Mohácsi Kistérség turisztikai értékelése, a turizmus fejlesztésének irányai és céljai. Modern Geográfia, 5(3), 45–61.
Mohács városa lakosságszámához képest az országosan híres települések közé tartozik. Jobban belegondolva a „hírhedt” jelző talán indokoltabb lenne, ugyanis a város neve egyet jelent a nemzet egyik tragikus eseményével, a törökök elleni csatavesztéssel, a reménytelenséggel, a kilátástalansággal, a nemzeti gyásszal.
Husz, A. (2010). Mosonmagyaróvár kulturális erőforrásainak hasznosítása a város turizmusában. Modern Geográfia, 5(3), 25–44.
A 21. század turizmusának az egyik legfontosabb jelensége a történelmi örökség és a kulturális rendezvények korábbinál aktívabb felhasználása. A társadalom általános tudásszintjének emelkedésével az emberek egyre érdeklődőbbé váltak a történelmi örökség épített és szellemi emlékei iránt. A rendelkezésre álló diszkrecionális
Hágen, A. (2010). Egy védelemre érdemes mészkő előfordulás a Duna mentén, Báta községben. Modern Geográfia, 5(3), 15–24.
Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően a Mohácsi-szigeti, váripusztai mészkőkibukkanásról szóló munka folytatása. Sajnálatosan a tanulmány tárgyát képező bátai dolomitos mészkő már nem bukkan felszínre, ugyanis azt mesterségesen eltemették. Ezért a képződmény fejlődéstörténetének megértéséhez elengedhetetlen
Csapó, J., Ginzer, M., & Trócsányi, A. (2010). Sustainability and tourism development in Pécs with special emphasis on the 2010 European Capital of Culture Programme.. Modern Geográfia, 5(3), 1–14.
The relationship between sustainability and tourism proves to be a very relevant issue of today’s economic and social development debates. Expansion and further and further development on the one hand enforced by the world market and sustainability, and localisation on the other hand
Törzsök, A., & Sipőcz, M. (2010). Keszthely idegenforgalma 1909-ben és – száz év elteltével – 2009-ben. Modern Geográfia, 5(2), 1–30.
A Balaton fővárosának is nevezett Keszthely nem véletlenül vált a Nyugat-Dunántúl, ezen belül pedig a Balaton egyik meghatározó településévé. Földrajzi helyzetének, természeti adottságainak, valamint annak a ténynek, hogy a Festeticsek uradalmi központjaként működött úgyszólván ez természetes következménye. Keszthely az uradalmi
Pintér, Á. (2010). A légi személyközlekedés jellemzői, trendjei az Európai Unió újonnan csatlakozott (2004–2007) tagállamaiban. Modern Geográfia, 5(2), 69–87.
Napjainkban a közlekedés ágazatai közül a légi közlekedés fejlődik a legdinamikusabban, ami nem véletlen, hiszen a globalizálódó gazdasági ágazatok megkövetelik a gyors, korszerű személy- és áruszállítást. A légi utasforgalmat tekintve az üzleti célt szolgáló- és a turizmusra irányuló repülés szerepe a döntő. Utazásaikhoz
Ovárdics. A. (2010). Történeti áttekintés az allergiás eredetű légúti betegségek geográfiai kutatásairól. Modern Geográfia, 5(2), 55–68.
Az allergiás eredetű légúti betegségek előfordulásának területi differenciája a levegő kémiai és biológiai szennyezettségével hozható összefüggésbe, amelyek az egyén életminőségét nagymértékben negatívan befolyásolják, továbbá jelentős társadalmi- gazdasági- egészségügyi kérdést jelentenek az Európai Unióban. Így az allergia morbiditásának csökkentésére irányuló kutatások,
Berghauer, S. (2010). Turizmus Kárpátalján. Modern Geográfia, 5(2), 31–54.
Ukrajna – ezen belül Kárpátalja – a rendszerváltást követően hosszú éveken keresztül a reménytelenség földjévé vált. Közel másfél évtizedet kellett várni arra, hogy a fejlődés meginduljon. Az itt élő emberek zöme ez időben megélhetési problémáik megoldásával volt elfoglalva, nem sokan
Kerese, T. (2010). Winner places in a loser county. Growing settlements in Somogy where the population decrease has been massive for half a century. Modern Geográfia, 5(1), 53–67.
Somogy is the fourth largest but the most sparsely populated county of Hungary, where the density of population is still half of the national average. The western third of the South-Transdanubian region between Lake Balaton and the River Drava has
Hasanović-Kolutácz, A. (2010). A boszniai háború hatása Tuzla kanton társadalmi–etnikai viszonyaira. Modern Geográfia, 5(1), 25–52.
Jugoszlávia felbomlását a vegyes lakosságú Bosznia-Hercegovinában (a továbbiakban BiH) véres polgárháború (1992–1995), és kegyetlen etnikai tisztogatások kísérték. Habár különböző nemzetiségei és vallásfelekezetei – kisebb megszakításokkal – több évszázadon keresztül békésen éltek egymás mellett, az ország napjainkra mégis az etnikai konfliktusok és az embertelenség
M. Császár, Zs. (2010). Magyarország gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatai a Balkán egyes államaival a 21.század elején. Modern Geográfia, 5(1), 1–23.
Magyarország számára a Balkán különös fontossággal bír. Történelmünk számos ponton érintkezett, összefonódott, konfrontálódott a balkáni térséggel, az ott élő népekkel, ezért úgy is fogalmazhatunk, hogy a Balkán múltunk egy szelete, a magyarság történelmének egyik színtere. Hazánk geopolitikai helyzetéből adódóan, ahogy a múltban, úgy