nemzetközi szakmai folyóirat
Oláh, D. (2018). A közgazdaságtan elfeledett fogalmai: föld és járadék a 21. században. Modern Geográfia, 13(4), 1–14.
A modern neoklasszikus közgazdaságtan számos modellje szerint a két fő termelési tényező a munka és a tőke. E hasznos egyszerűsítésnek tűnő megközelítés azonban a neoklasszikus közgazdaságtan újítása: a 18-19. századi klasszikus gondolkodók számára a föld, mint termelési tényező volt az elemzések egyik központi
Vida, Gy., & Kovalcsik, T. (2018). Magyarország választási földrajzi sajátosságai a 2014-es és a 2018-as parlamenti választások tükrében. Modern Geográfia, 13(4), 15–30.
A 2018-as magyar országgyűlési választáson második alkalommal volt lehetőség politikai véleményt nyilvánítani a 2011-ben az országgyűlési képviselők választásáról, valamint a 2013-ban a választási eljárásról szóló törvény elfogadása óta. Így lehetővé vált az egyéni választókerületek földrajzi sajátosságainak időbeli elemzése. Ebből adódóan tanulmányunkban két kutatási
Kardos, A., & Gálosi-Kovács, B. (2018). A palagáz szerepe a globális földgázkészletek kiaknázásában és az energiaellátásban 2040-ig. Modern Geográfia, 13(3), 1–15.
Az utóbbi években kiemelt figyelem kíséri a szénhidrogének nem hagyományos úton történő kitermelését és az ehhez kapcsolódó technológia fejlődését. 2040-ig a világon a földgáz lesz az első számú (fosszilis) energiahordozó, a földgáz készleteken belül a palagáz szerepe felértékelődhet. A kitermelési potenciál szempontjából a
Barnóczki Zs., Kante, A., Szentirmai É., & Tarrósy I. (2018). Kína elöregedő társadalma – Belső kihívások, lehetséges megoldások. Modern Geográfia, 13(2), 1–22.
Kína a világ legnépesebb országa és a legnagyobb elöregedő társadalom a világon. A kínai kormány 1979-ben vezetett be családtervezési programot, amelynek értelmében a többségi társadalmat alkotó han nemzetiségű párok számára egy gyermek vállalása volt megengedett. Az elmúlt majd négy évtizedben ez a rendelkezés
Csomós, Gy. (2018). Rendíthetetlen-e az angolszász hegemónia a nemzetközi társadalomföldrajzi és városkutatási folyóiratokban: egy bibliometriai elemzés tanulságai. Modern Geográfia, 13(1), 1–18.
A jelen tanulmányban egy bibliometriai elemzés eredményeit mutatom be: a társadalomföldrajz és a városkutatás rokonterületek 14 vezető folyóiratának közel 23 ezer cikkét vizsgálom meg az 1986-2015-ös periódusban azzal a céllal, hogy feltárjam, melyek a legproduktívabb országok és intézmények, illetve a kulcsszavak