nemzetközi szakmai folyóirat
Ma, Y. (2023). A Regional Analysis of China’s Environmental Issues. Modern Geográfia, 18(2), 109–132. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.02.07
Over the history of economic development, natural resources have always played an essential role. For instance, during the first Industrial Revolution steam engine greatly increased the efficiency of production: with the help of the combustion of black coal, and later
Gera, A. (2023). Egy regionalista – földrajzos gyökerekkel. Beszélgetés Nemes-Nagy Józseffel [Interjú]. Modern Geográfia, 18(2), 97–108. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.02.06
Nemes-Nagy József 1948. június 22-én született Budapesten, de családi kötődése miatt sokat időzött Sárváron, Vas megyében. Egyetemi tanulmányait az ELTE matematika–földrajz szakán végezte 1966 és 1971 között, majd 1973-ban szerezte meg természettudományi doktori címét. Ezt követően területi elemzésekkel, kutatással foglalkozott
Domaniczky, E. (2023). Magyar emlékhelyek Pápua Új-Guineában. Modern Geográfia, 18(2), 77–95. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.02.05
A tanulmány a magyar–pápua új-guineai kapcsolatok fejlődését, az abban rejlő lehetőségeket mutatja be a kezdetektől egészen napjainkig. Eközben sorra veszi a szigeten lévő magyar emlékhelyeket, feltárja keletkezésük történeti hátterét, bemutatja a kapcsolatépítésben kulcsszerepet játszó magyar tudósok tevékenységét, továbbá felvázolja, hogy
Gashi, N., Czigány, Sz., Pirkhoffer, E., & Kiss, K. (2023). Modelling the Impact of Climate Change on the Flow Regime and Channel Planform Evolution of the Lower Drava River. Modern Geográfia, 18(2), 47–76. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.02.04
Climate change is expected to have a significant impact on changing the flow regime of the lower Drava River. Four flume experiments were run to see how stabilized, increased and decreased flow and the occurrence of a series of floods
Pap, N. (2023). A mohácsi csata kései áldozatai. Jegyzetek a Mohács szimfóniához [Recenzió Varga, Sz., & Türk, A. (szerk.) Mohács szimfónia. Tanulmányok a mohácsi csatával kapcsolatos kutatások eredményeiből című könyvéről]. Modern Geográfia, 18(2), 35–45. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.02.03
A kötetben több olyan tanulmány is olvasható, amely jelentősen továbbviszi a Mohács-kutatás ügyét. Az írások szervesen épülnek rá az elmúlt öt évben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem konzorciumában megvalósuló „Mohács 1526–2026 Rekonstrukció és Emlékezet” elnevezésű tudományos programra. Néhány
Fekete, K. A. (2023). Budapest Residents’ Views on Smart City Developments as Revealed by a Questionnaire Survey. Modern Geográfia, 18(2), 17–33. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.02.02
The world is facing numerous global socio-economic and socio-environmental challenges. One of them is climate change, which through its complexity, affects all aspects of human life, the economy, and ecosystems. One of the main contributors to this climatic change is
Pentz, M., & Albert, N. (2023). Cultural Landscapes as Potential Tools for the Conservation of Rural Landscape Heritage Values. Using the Example of the Passau Abbey Cultural Site. Modern Geográfia, 18(2), 1–16. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.02.01
Heritage values are receiving more attention today than they have ever before. Many international and local conventions, as well as legislations, deal with the conservation and valorization of heritage values. Among these, the UNESCO World Heritage Convention (UNESCO, 1972) and
Lovász, D. (2023). Egyetemi folyóirat-szerkesztőségek a nemzetközi láthatóság növelésének útján (Egy kerekasztal-beszélgetés tanulságai) [Interjú]. Modern Geográfia, 18(1), 97–108. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.01.06
A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont 2022. november 23-ára konferenciát szervezett. A szimpózium célja a tudományos publikálás nyílt tudományhoz (Open Science) kapcsolódó új trendjeinek, hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak megismertetése, valamint az egyetemi oktatók és kutatók publikálási tevékenységének és
Faust, A. (2023). Concepts of World Order and their Implications for Regional Power Research. Modern Geográfia, 18(1), 79–96. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.01.05
Regional powers attracted the heightened interest of researchers in international relations (IR) when the first signs of potential challenges to the unipolar world order appeared, but after a decade’s worth of efforts to make sense of regional power status, and
Kovalcsik, T., & Bódi, M. (2023). Geographical Realignment of the Hungarian Voting Behaviour Between 2014 and 2022. Modern Geográfia, 18(1), 59–77. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.01.04
One of the main aims of electoral geography is to examine the spatial and socio-economic relationships of voting behaviour. Based on this, strong social cleavages were identified in the developed democracies in the 1960s, which strongly determined voting behaviour. After
Németh, V. (2023). The Arctic from a Hungarian Perspective. Modern Geográfia, 18(1), 41–57. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.01.03
The history of Arctic exploration and the natural and social geographical characteristics of the region have been in the focus of Hungarian geographical research for 250 years. These studies are not exclusively geographical, but related to scientific fields (science, ethnography,
Tóth, A., Fodor, Gy., & Berghauer, S. (2023). The Ethnic and Religious Structure of the Population of the Present-Day Territory of Transcarpathia in 1851. Modern Geográfia, 18(1), 27–39. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.01.02
In the present study we attempted to ascertain the ethnic and religious structure of the population which in 1851 lived on the territory that is now known as Transcarpathia, based on data from the book by Elek Fényes (The Geographic
Nagy-Szijártó, B. Cs., & Szalmáné Csete, M. (2023). A fenntartható településfejlesztés vizsgálata a Velencei-tó térségében. Modern Geográfia, 18(1), 1–26. https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.01.01
Jelen tanulmány vizsgálatainak középpontjában a Velencei-tó térségében található települések fenntarthatósága áll, kiemelten Velence és Gárdony városok, melyek a térséget érintő turisztikai nyomás középpontjában állnak. A munka elején, közvetlenül a fenntarthatóság és a turisztikai desztinációmenedzsment fogalmi bemutatását és a Velencei-tó, valamint