A hátrányos helyzet területi és fogalmi elemeinek megjelenése a középiskolások kognitív térismeretében

Jelen vizsgálat célja annak felmérése, hogy a középiskolai oktatás a 21. században mekkora hangsúlyt fektet a leszakadó térségek gazdasági, társadalmi és területi jellegzetességeinek megismertetésére. A vizsgálat kérdőív segítségével egy megyeszékhely és egy kisváros 160 középiskolásának általános konceptuális és topográfiai ismereteit tárja fel Magyarország hátrányos helyzetű térségeivel kapcsolatban. A vizsgálat célja a földrajztanításban alkalmazható oktatásmódszertani javaslat megfogalmazása a kapcsolódó kerettantervi és érettségi követelményi célok hatékonyabb érvényesülése érdekében. Bebizonyosodott, hogy a tárgyalt témakör oktatása sem az alap-, sem a középfokú képzés során nem kap elég hangsúlyos szerepet. A fogalmi, illetve a topográfiai hiányosságok enyhítésének egyik lehetséges módszere a hátrányos helyzetű térségeknek a földrajzi tananyagban külön fejezetként való kezelése, illetve a követelményrendszerben hangsúlyosabb megjelenítése. A tanítási szünetekben szakmai jellegű kirándulások, terepbejárások, illetve hátrányos helyzetű térségek látogatása révén további lehetőség nyílna arra, hogy a tanulók betekintést nyerjenek a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek területi jellegzetességeibe.

Kulcsszavak: kognitív térkép, hátrányos helyzetű térség, földrajzoktatás