nemzetközi szakmai folyóirat
Felföldi, Sz. (2022). Árnyék a Selyemúton. Modern Geográfia, 17(2), 99–116. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.07
A világhírű magyar–brit régész, Stein Aurél 1907-ben épp a Tárim-medencében járt a Selyemút belső-ázsiai szakaszára vezetett második nagy expedícióján, amikor ritka csillagászati jelenség, egy teljes napfogyatkozás szemtanújává vált. Benyomásait Romvárosok Ázsia sivatagjaiban című művében is megörökítette. Ugyanebben a pillanatban a
Kubassek, J. (2022). Kőrösi Csoma Sándor utazásai, tudományos életműve és hatása a földrajz nézőpontjából. Modern Geográfia, 17(2), 89–98. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.06
Kőrösi Csoma Sándor életművét számos tudományág tekinti a magáénak. Tudományos eredményei kapcsolódnak a nyelvészethez, az orientalisztikához, a tibetológiához, az indológiához, a vallástörténethez és a buddhizmushoz. A magyarok őshazája iránti érdeklődését Budai Ézsaiás, Pray György cikkei és Blumenbach göttingeni professzor előadásai
Zagyi, N. (2022). 18–19. századi magyar India-utazók emlékezete. Modern Geográfia, 17(2), 67–88. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.05
Jelen tanulmány a 18–19. századi magyar vagy magyarországi kötődésű India-utazókról nyújt átfogó képet. Ennek keretében a szerző szubjektív értékítéletére hagyatkozva a címben jelzett időszak során Indiában, illetve Dél-Ázsiában járt személyeket munkásságuk, életművük indiai szubkontinenshez való kötődésének ereje, valamint társadalmi hátterük,
Szenkovics, D. (2022). Huszti Györgytől Brunner Erzsébetig: magyar–indiai kultúrkapcsolatok az évszázadok tükrében. Modern Geográfia, 17(2), 45–65. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.04
Történelmük folyamán a magyarok mindig nagy érdeklődéssel tekintettek a Keletre, amelyben az egykori őshazát, Magna Hungariát látták. Talán ez az ösztönös vonzódás az oka annak, hogy a magyar utazók, tudósok, kereskedők és művészek érdeklődése őszinte volt. Ugyanakkor az is meglepő,
Wilhelm, Z. (2022). A magyar utazók által közvetített India-kép máig élő hatásai. Modern Geográfia, 17(2), 25–43. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.03
Áttekintve az elmúlt bő 100 évben magyarul megjelent, Indiával foglalkozó könyveket, feltűnő, hogy szerzőik többsége a nyugati kultúrfölény birtokában, általánosítva és tipizálva igyekezett közreadni megélt vagy tapasztalni vélt élményeit. Természetesen európai kontextusba igyekeztek helyezni benyomásaikat, és ennek megfelelően publikálták ezeket.
Bangha, I. (2022). Magyarországról származó utazók a 19. századi Indiában. Modern Geográfia, 17(2), 9–23. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.02
A magyarok számára India az utóbbi évszázadokban megközelíthetősége és kulturális gazdagsága miatt különleges jelentőséggel bírt, és már a huszadik század előtt is számos magyar vagy a történelmi Magyarország területéről származó más nemzetiségű utazó kereste fel az országot. Jelen konferenciakiadvány számára
Tésits, R., & Wilhelm, Z. (2022). „Magyarok Dél-Ázsiában” – Előszó a Modern Geográfia tematikus számához. Modern Geográfia, 17(2), 5–7. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.02.01
Hazánk közvéleménye Kőrösi Csoma Sándorra – helyesen – a tibetológia tudományának atyjaként tekint, illetve olyan példaképnek tartja, aki számtalan, a keletkutatás ösvényére lépő magyart inspirált. Ugyanakkor honfitársaink százai kerekednek fel, hogy a kitartás, az elhivatottság és a keletkutatás magyar példaképének
Molnár, M. (2022). A nyelvjáráshoz fűződő földrajzi és nyelvi szempontú attitűdvizsgálat pécsi gimnazisták körében. Modern Geográfia, 17(1), 87–112. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.01.06
Földrajzi és nyelvi szempontú attitűdvizsgálatot végeztem pécsi gimnáziumi tanulók körében, hogy képet kapjak arról, milyen attitűddel viseltetnek a nyelvjárások iránt. A 192 fős mintán ügynökmódszerrel végzett vizsgálatban a beszélő belső és külső tulajdonságait kellett megítélni. Hipotézisként fogalmazódott meg, hogy a
Balatonyi, L., Lengyel, B., & Berger, Á. (2022). Nature-based solutions as water management measures in Hungary. Modern Geográfia, 17(1), 73–85. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.01.05
Climate change, loss of biodiversity and degradation of ecosystems are all linked and have devastating consequences for our socio-economic stability, health and well-being. Working with nature is increasingly recognized as an efficient way to tackle these growing challenges, according to
Schlachter, G., & Teperics, K. (2022). A földrajztanárok által alkalmazott módszerek egy online vizsgálat tükrében. Modern Geográfia, 17(1), 57–71. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.01.04
Dinamikusan fejlődő, globalizálódó világunkban az oktatásnak is lépést kell tartani a változással. A fejlődés hatására társadalmi és kognitív változások indultak el, melyek a pedagógusokat módszertani megújulásra ösztönzik. Iskolatípusonként, évfolyamonként és településtípusonként eltérhet a módszertani megújulás intenzitása. Fontos áttekintenünk a földrajztanárok
Gálosi-Kovács, B., & Orsós, Gy. (2022). A karsztoktól a környezetgazdálkodásig. Beszélgetés Fodor Istvánnal [Interjú]. Modern Geográfia, 17(1), 47–55. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.01.03
Fodor István 1938-ban született Szegeden. 1961-ben Debrecenben szerzett történelem–földrajz szakos tanári diplomát. 1966-tól az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének a munkatársa, amely időszak meghatározó jelentőségű volt szakmai életútjában. A barlangi mikroklíma-kutatási eredményeit összegző értekezésével 1976-ban a földrajztudomány kandidátusa lett. Kutatásait a
El-Meouch, N. M., Tésits, R., & Alpek, B. L. (2022). Measuring Spatial Distribution in the Banking System in Hungary. Modern Geográfia, 17(1), 25–45. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.01.02
Over the past decade, due in part to the global economic crisis, a significant part of the bank branches have been closed in the European banking system, but in Hungary this proportion has been significantly higher than the European average.
Alpek, B. L., Tésits, R., Lempek, M. Z., Kókay, P., & Szabó, R. (2022). Modern Geográfia: múlt, jelen és jövő – egy szakmai folyóirat elmúlt 15 évének tükre. Modern Geográfia, 17(1), 1–23. https://doi.org/10.15170/MG.2022.17.01.01
A Modern Geográfia folyóirat immár 15 éve biztosít publikációs platformot a geográfia, tágabb értelemben a természet- és társadalomtudományok képviselői számára. A tudományos eredmények hatékony disszeminációja kiemelt jelentőséggel bír mind az alap-, mind az alkalmazott kutatások horizontjának kiterjesztése szempontjából. Jelen vizsgálat