Szabó, R. (2021). Az 1687. évi második mohácsi csata egy lehetséges emlékezetpolitikai aspektusa Wilhelm Camphausen egy munkáján keresztül. Modern Geográfia, 16(2), 43–65. https://doi.org/10.15170/MG.2021.16.02.03
Az 1687. évi harsány-hegyi csatában az egyesült keresztény haderő sorsdöntő csapást mért a Budát visszafoglalni igyekvő oszmán csapatokra. Már a csatával egy időben szárnyra kelt az úgynevezett „második mohácsi csata” elnevezés, amely számos szimbolikus tartalommal bírt, melyek többsége az első és a második mohácsi csata (1526, 1687) közötti hasonlóságok kiemelésén alapult. A harsány-hegyi csata ugyanakkor nem csupán az 1526. évi mohácsi csata szimbolikus párja, hiszen más korok különböző politikai-geopolitikai jelenségeinek, eseményeinek a szimbólumaként is megjelent. Wilhelm Camphausen ábrázolásának geopolitikai gyökerei az 1877–1878. évi orosz–török háborúra és az azt lezáró berlini kongresszusra vezethetőek vissza. Tanulmányomban a festmény szimbolikus tartalmának feltárását tűztem ki célul, a késő XIX. századi német külpolitika tükrében. Ezt a feladatot az alkotóművész életrajzi vonatkozásainak elemzésével, valamint a műtárgy stílusjegyeinek és a Német Császárság geopolitikai helyzetének bemutatásával végeztem el.
Kulcsszavak: Wilhelm Camphausen, emlékezettörténet, geopolitika, harsány-hegyi csata (1687),
szimbolikus tér