Balizs, D. (2021). A nyelvi tájkép és a társadalmi folyamatok összefüggései Észak-Macedóniában. Modern Geográfia, 16(2), 1–20. https://doi.org/10.15170/MG.2021.16.02.01
A nyugat-balkáni ország, amellyel az összes szomszédjának kisebb-nagyobb problémája van, amelynek társadalma etnikailag, kulturálisan, politikailag és demográfiailag egyaránt szélsőségesen megosztott, amely a korábbi Jugoszlávia legszegényebb része volt, amelyet súlyos kivándorlás sújt, amelyben néhány éve valóságos polgárháború dúlt, és amely külső kényszer hatására a belügyeit érintő szerződéseket ír alá, sőt a saját nevét is megváltoztatja – mindez Észak-Macedónia. A népesség alig kétharmadát alkotó macedónok és a gyorsan növekvő albán kisebbség közötti ellentét kiéleződése párhuzamos társadalmak létrejötte felé mutat, az albán térnyerés az élet szinte minden területén szembeötlő. A macedón közösség – miközben elszegényedik és elvándorol – aggódva tapasztalja, hogy saját államának ügyeibe mindenki másnak (a helyi albán kisebbségnek, a szomszéd országoknak, az Európai Uniónak vagy a NATO-nak több beleszólása van. A tanulmányban a politikai és a gazdasági élet közelmúltbeli átformálódását a társadalomkutatók egyik hatékony módszerével, a nyelvi tájkép felmérésével kívánom bemutatni.
Kulcsszavak: nyelvi tájkép, Észak-Macedónia, etnicitás, politika, gazdaság